Múltkor a különféle ránctípusokról beszéltünk, és arról, hogy milyen módszerekkel lehet visszafordítani az idő kerekét, vagyis elérni, hogy az arcunkon és egyéb testrészeinken feszesebb legyen a bőrünk, mint azt a korunk indokolná. A mimikai ráncoknál megemlítettük a Botoxot is, mint a lehetséges megoldások egyikét, épp ezért most erről az anyagról szólunk pár szót.

A Botoxról valószínűleg mindenki hallott már, de sokan tartanak tőle: egyrészt láttunk már rosszul sikerült kezelés utáni arcokat, másrészt sokan idegenkednek nem csak a tűtől, hanem attól is, hogy valamilyen idegen anyagot juttassanak a testükbe. Csak nem mérgező a Botox? Csak nem bénítja le teljesen az arcizmokat? Fogok még tudni mosolyogni, ha kapok egy ilyen kezelést?

Mit tud a Botox, és hogyan jelent meg ez az eljárás a szépségiparban?

A Botox (botulinum toxin) egy neurotoxin, ami így első blikkre kissé ijesztőnek tűnik, de teljesen ártalmatlan – persze akkor, ha megfelelő szakember alkalmazza.

A Botoxot egy Clostridium botulinum nevű baktérium állítja elő, olyan fehérjét hozva létre, amelynek egészen furcsa hatása van: ha injekciós technikával a bőr alá, az izmokba juttatjuk, akkor megszünteti az ideg és az izom közötti ingerületátvitelt. Még ez sem hangzik túl jól, de nézzük tovább: ha ez az ingerületátvitel nagyon legyengül, az izom gyakorlatilag lebénul, akkor – és itt a lényeg – a ráncok kisimulnak.

A leggyakrabban a homlokon található vízszintes ráncokat, a szarkalábakat (szem környéki ráncokat) és a szemöldök közötti 11-es ráncot szokták botoxszal kezelni.

A Botox ráncelsimító tulajdonságának felfedezését egy Vancouver-i orvos házaspárnak, Jean és Alastair Carruthers-nek köszönhetjük, akik 1987-ben jöttek rá, hogy az addig csak szemészek által használt toxin ilyen meglepő tulajdonsággal rendelkezik. A férj egyébként bőrgyógyász, a feleség pedig szemész volt, szerencsés konstelláció egy ilyen felfedezés létrejöttéhez. 1993-tól indult aztán hódító útjára a Botox, és azóta is rengetegen alkalmazzák – de, mint már említettük, nagyon fontos, hogy kinek az injekciós tűje alá ülünk.

A kezelés és utóhatásai

A Botox por formájában kerül az orvoshoz, aki ezt sós oldatban oldja fel és teszi befecskendezhetővé. Nagyon kis mennyiséget kell csak használni, és fontos, hogy csak a mimikai izmokra hassunk. A kezelés gyakorlatilag fájdalommentes, és csupán pár percet vesz igénybe, félig ülő helyzetben kell hozzá maradni, és utána legalább 6 órán keresztül nem fekhetünk le.

A kezelés hatását nem vesszük észre azonnal, csak 2-5 nap múlva, a „végleges” eredmény pedig kb. két hét múlva áll be. A véglegest azért tettem időzőjelbe, mert a Botox hatása 3-4 hónapig érzékelhető, utána az izmok ugyanúgy fognak működni, mint korábban.

Mit tapasztal a páciens a Botox kezelés hatására? Ha az agya azt üzeni az izmainak, hogy húzódjanak össze (mert megijedtünk, csodálkozunk, nevetünk, vagy rosszul látjuk a képernyőt és hunyorgunk), a Botoxszal lebénított izmok ezt az adást nem fogják venni: számukra rádiócsend uralkodik. Ha az izmok nem húzódnak össze, a ráncok nem mélyülnek el, és újak sem keletkeznek.

De hová kerülhet a Botox, miután befecskendezték? Szerencsére nem megy a neurotoxin sehová, hanem ott marad, ahová tették, legfeljebb 3 centit mozdulhat el. De még ha bele is kerülne a véráramba, amire profi kezelés esetén szinte nincs esély, akkor is olyan kis koncentráció jellemzi, hogy az semmiképp nem árthat a szervezetünknek. Fontos, hogy ne nagyon dörzsölgessük, masszírozzuk a kezelt bőrfelületet, mert ezzel azt a nem kívánt hatást érhetjük el, hogy a toxin arrébb vándorol.

Az a kérdés is felmerülhet, hogy mennyire bénítja le a Botox az érzékelésünket? Fogjuk még érezni, ha hozzánk érnek? Erre egyszerű a válasz: a Botox csak a mozgásért felelős izmokat bénítja le, az érzékelésünket nem érinti.

Mellékhatások, aggodalmak

Minél megbízhatóbb szakemberrel végeztetjük a beavatkozást, annál kisebb az esélye, hogy bármilyen kellemetlen mellékhatást tapasztaljunk, vagyis normális esetben azonnal visszatérhetünk mindennapi tevékenységeinkhez (csak pár óráig bírjuk ki lefekvés nélkül). Kisebb duzzanat ugyan keletkezhet a kezelés helyén, de az általában egy órán belül el is tűnik.

A megfelelő szakember kiválasztása azért is fontos, mert alaposan ismerni kell az arc anatómiáját, és a Botox azért nem teljesen veszélytelen. Nagyon ritkán fordul elő hogy a Botox a botulizmus nevű betegség kiváltója: ez a kór lebénítja az izmokat, légzési nehézségekhez vezet. Szerencsére, nagyon-nagyon ritka veszély ez.

Mi mindenre jó még a Botox?

Rengeteg betegség kezelésére használják még a Botoxot, például erősen izzadó pácienseken is tudnak segíteni ennek a neurotixinnak a segítségével, és izomgörcsök oldásában is hatékonynak bizonyult. De az inkontinencián, húgyhólyag túlműködésen is segít. Vitatott, hogy a migrénes fejfájást valóban mindig enyhíti-e, de sokan így tapasztalják.

Ne féljünk tehát a botulinum toxintól, tekintsük a többi arcfiatalító kezelés mellett ezt is jó lehetőségnek – bőregészség specialistánk biztosan tudni fogja, hogy a mi esetünkben javasolható-e ez az eljárás.