Mindannyian a magunk bőrét visszük a vásárra, aggódunk, ha egy ismerősünk rossz bőrben van, felháborodunk, ha  valakinek nem sül le a bőr a képéről... Lehet, hogy a bőrünk alatt is pénz van, és alig férünk a bőrünkbe, ha nagyon izgatottak vagyunk.

Bőrünk mindig szem előtt van, állapotáról messzemenő következtetéseket vonunk le egymás egészségére, hangulatára nézve, de a bőr arról is árulkodik, hogy ki dolgozik szabad ég alatt, ki végez kemény fizikai munkát, ki szegényebb és ki jómódúbb, arról nem is beszélve, hogy ki mennyi idős... Bár minél jobb körülmények között élünk, annál tovább maradhatunk fiatalok.

Mindez nem meglepő, vannak azonban olyan dolgok, amelyeket kevesen tudnak az emberi bőrről. A legérdekesebbeket gyűjtöttük most össze:

1. A bőr testünk legnagyobb szerve: átlagosan 2 négyzetméternyi területet cipelünk magunkon, amely testsúlyunk 16-20%-át teszi ki, vagyis egy 60 kilós ember bőre körülbelül 12 kg. Most végre tudjuk, hogy honnan az a kis túlsúly, de ne ebből akarjunk lefaragni.

2. Bármennyire hihetetlen, létezik olyan ember, akinek nincs ujjnyoma (amit szakszerűtlenül ujjlenyomatnak hívunk), akár még egy fáraóval is előfordulhatott hasonló. Két betegségnek lehet ilyen furcsa, a rendőröket bosszantó eredménye: a Naegeli szindrómának és a dermatopathia pigmentosa reticularis nevezetű kórnak.

3. A bőrsejtek élettartama a kor előrehaladtával egyre csökken: míg egy fiatal bőrsejtjei 100 napig is elélnek, addig 50 fölött már csak 50-et bírnak...

4. Állandóan "vedlünk": 30.000-50.000 bőrsejtet veszítünk minden percben. És hogy hová tűnnek ezek a sejtek? Például a párnánk tömegét növelik, és mindenütt szállongó por részeivé válnak: ha porszívózunk, a piszok egy része, amelyet felszippant a gép, a saját bőrünkből származik.

5. Nagy hőségben vagy edzéskor óránként akár 0,8-1,4 liter verejtéket is termelhet a testünk - az izzadságnak egyébként 99%-a víz. Vannak azonban bőrünknek olyan részei, amelyek egyáltalán nem izzadnak: ilyen a körömágy, a szájszöglet, a makk és a dobhártya.

6. A bőr nagyon fontos érzékszerv, hatféle érző receptor-fajtát különböztetünk meg, ezekből négynek külön neve is van, és minden receptorfajta az érzékelés egy más területéért felel. A szőrtüszőket körülvevő idegvégződések, a legkifinomultabb tapintásra (légmozgásra) is érzékenyek; a bőr alatti zsírszövetekben elhelyezkedő nyomásérzékeny, vibrációérzékelő Vater-Pacini-testecskéket a gyors mozgások ingerlik.

A bőr mélyebb rétegében található a bőrfelszínnel párhuzamos elmozdulást (nyújtást) érzékelő Ruffini-végkészülék, aztán ott a Meissner-test, amely a bőr felszíni rétegeiben érzékeli a nyomást, és a Merkel-korong, amely az élek, alakzatok érzékelését végzi. Ezek a finomhangolt készülékek: a szabad idegvégződések pedig durvább, erős, akár szövetkárosodást okozó ingereket, vagyis fájdalmat érzékelnek. 

7. A Meissner-testecskék, amelyek, ahogy előbb láttuk, a bőr felszíni rétegeiben érzékelik a nyomást, és elsősorban az ujjbegyeken, a tenyéren, az ajkakon, a mellbimbón, a hímvesszőn és a csiklón találhatók meg, 20 milligrammnyi nyomásra is reagálnak: ennyi egy közönséges házi légy testtömege.

8. A bőr nem mindenütt egyforma szerkezetű: például a tenyéren és a talpon, ahol nincsenek szőrtüszők, sajátos bőrlécrajzolatot találunk. Az arcbőr is más szerkezetű, mint a test legnagyobb része: az arcizmok közvetlenül a bőr kötőszövetébe sugároznak.

9. A bőrvastagság nagyon eltérő lehet testrészről testrészre. A bőr vastagságát az irharéteg határozza meg. A legvékonyabb a szemhéj bőre, amely csak 0,05 mm "vastag", míg a tenyéren és a talpon ez az érték 1,5 mm.

10. A fehér bőrszín 20.000-50.000 évvel ezelőtt jelent meg, amikor sötét bőrű őseink északra vándoroltak és a hidegebb éghajlatnak köszönhetően bőrük fokozatosan veszített melanintartalmából. Úgyhogy meg lehet nyugodni: Ádám és Éva minden ellenkező híresztelés és ábrázolás dacára sötét bőrű volt.