Volt egyszer egy mese, amelyben egy festő addig kérlelt egy helyes, szeplős kislányt, amíg az meg nem engedte, hogy lerajzolja. Mindössze egy kikötése volt: a szeplőket le kellett hagynia a képről. Pedig a festő szemében ez tette igazán helyessé a kislányt... Később, persze, amikor már elbúcsúzott a vörös hajú lánykától, odafestette a szeplőket is. De sokszor biztos előfordul, hogy a sűrűn pöttyözött arcú lányok-fiúk azt kívánják, bárcsak inkább lenne egyszínű az arcuk. 

Persze lehetnek éppen büszkék is a helyes szeplőikre. Ha már mesék: a rebellis kisfiúknak és kislányoknak mindig  is előszeretettel rajzoltak az illusztrátorok feltűnő szeplőket. Gondoljunk csak Harisnyás Pippire. Vajon a szeplős gyerekek önfejűbbek, vagy csak védekezési mechanizmus, hogy dacosak, mert eltérnek az átlagtól, és emiatt esetleg csúfolhatják őket? 

Érdekes, mennyire különbözőképpen állunk a szeplőkhöz: van, akit éppen emiatt tartanak aranyosnak, felnőtt korában szexisnek, mert halvány pöttyök látszanak az arcán, van, akit meg ezért cikiznek. Nyilván az sem mindegy, hogy ki mennyire szeplős, és pontosan hol találhatóak ezek a kis pigmentfoltok rajta. Némelyek arcát vidámmá teszi a szeplő, de előfordul az is, hogy esztétikailag zavaró helyen telepednek meg a foltok - egy nőnél például az állon lévő elszíneződések elég bizarrul hatnak. 

Csak kuriózum, de a szeplőtelen persze egészen mást jelent, mint a szeplő nélküli: a latin immaculata-t fordítjuk így, amely a macula (folt, szeplő, erkölcsi értelemben szégyenfolt) szót hordozza magában: vagyis az, aki szeplőtelen, folt nélkül való, értsd: nem érintette az eredendő bűn. 

De mit tudunk mondani a szeplőkről bőrgyógyászati szempontból? Egyáltalán, mitől szeplős az egyik ember, és mitől nem az a másik?

Szeplőnek a bőrön látható, apró kör alakú foltokat nevezzük. Leginkább az arcon, vállakon, nyakon, törzsön és kézen fedezhetőek fel. Mindannyian tapasztaltuk már, hogy világos bőrű, vörös, vagy szőke hajú emberekre jellemzőek elsősorban, de akadnak sötét hajú szeplősök is. A kis pigmentfoltok egész évben láthatóak, de nyáron a napsugarak behatására még feltűnőbbé válnak.

A szeplő kialakulása a melanint termelő bőrsejtek, a melanociták működésétől függ. A melanin pigment anyag határozza meg a bőrünk színét és természetes védelmet nyújt a napsugarak ultraviola sugaraival szemben.

Pigmentfoltok két esetben alakulnak ki:

• 1. ha valamilyen hatás következtében a sejtek túl sok melanint termelnek, illetve
• 2. ha ez a pigmentanyag egyenetlenül oszlik el a bőrünkön.

Hogy is képzeljük el a melanocitákat? Tulajdonképp olyanok, mint egy sokujjas kesztyű. A kesztyű ujjai betüremkednek a hámsejtek közé. A termelt melanin, ami a kesztyű tenyér részén termelődik, átkerül az ujjakba, majd az ujjakból a körülötte lévő hámsejtekbe.

A melanin festékanyag így egyenletesen eloszolva a teljes bőrfelszínen védelmet nyújt, és a sejtek legérzékenyebb részét, a sejtmagot védi a káros sugárzástól. Ha a sejtmag ugyanis az UV sugaraktól károsodik, a DNS állomány összetöredezik, a sejtek nem fejtik ki a megfelelő funkciójukat, a bőrünk elkezd öregedni.

A melanin túltermelődése, vagy egyenetlen eloszlása tehát a bőr hiperpigmentációjához vezet, a szeplő pedig ennek egyik formája.

A szeplő genetikai tendencia, ami annyit jelent, hogy genetikai alapon a melanint termelő sejtek nem egyenletesen, hanem csak az egyik vagy másik „kesztyűujj” irányába ontják ki a melanint. Ez azt eredményezi, hogy a pici foltoknak megfelelően túl sok, a két folt között viszont túl kevés melanin lesz, így az nem ad kellő védelmet az UV káros hatásaival szemben.

Pech... Vagyis egyértelmű, hogy a szeplős embereknek nem tanácsos könnyelműsködniük a strandon, kénytelenek nagyon odafigyelni a fényvédelemre. 

A napfény hatására ugyanis nem azért barnulunk le, mert az olyan jól mutat, hanem azért, mert a bőrünk így védekezik. A szervezet védi osztódó, működő sejtjeit a nap káros sugaraitól.

Ha bőrünket hosszabban tesszük ki napfénynek mindenféle védelem nélkül, a sejtek DNS szinten károsodnak, az elasztin és kollagén rostok feltöredeznek a bőrben, így a bőrünk olyanná válhat, mint a pergamen, ami nem túl kellemes látvány... Vajon a képen látható nagymama hány órát tölthetett a napon életében mindenféle fényvédelem nélkül? 

A melanintermelés egyébként nem csak attól függ, hogy mennyire tesszük ki magunkat napfénynek, hatással vár rá a hormonháztartásunk, az idegi működésünk és májműködésünk is. Vagyis maga a terhesség illetve a fogamzásgátló alkalmazása is befolyásolhatja ezt az állapotot. Sok várandós nő tapasztalja, hogy az arcán és a teste többi részén foltok jelennek meg, ezek egy része nem múlik el később sem.

Idősebb korban a mellen, a kézfejen és az arcon is megjelenhetnek foltok, ezek a klimax körüli hormonváltozásokra vezethetők vissza. 

De ha már az érettebb kornál tartunk: nézzük meg egy szeplős kislány felmenőit, akik közül valaki biztos  szeplős volt kiskorában: meglehet, azt tapasztaljuk, korosztályához képest jelentősebbek photoaging tünetei, azaz több ránc barázdálja az arcát, mint másokét. A fiatalkori szeplők helyett sajnos később a kevésbé szexi pigmentfoltok dominálnak már, annyi hatás éri főleg a női szervezetet.

Ezért is annyira fontos a korai fényvédelem a hiperpigmentáció esetén, illetve, ha nagyon sok a szeplőnk, vagy kifejezetten zavaró helyen vannak, arra is lehetőség nyílik, hogy megszabaduljunk tőlük. 

Erre a célra a ZO® Medical termékek közül a Brightenex™ pigment korrekciós és bőrszín egyenletesítő krémet ajánljuk. Ez egy tudományosan kifejlesztett, szabadalmaztatott formula, mely a pigmentfolt képződés folyamatának minden egyes szakaszát egyedülálló hatóanyag-kombinációjával célozza meg. Hiperpigmentációs problémák esetében elsőként javasolt készítmény, csakis orvosi javaslatra alkalmazható. 

Íme, a termék használata során hasonló eredmény érhető el: 

Ha érdekli a téma, keresse fel honlapunkat, illetve lépjen kapcsolatba velünk, szívesen állunk rendelkezésére!