Milyen vitamint kéne szednem? Vajon az, amit évek óta szedek, tényleg használ, vagy csak megszokásból veszem be mindig ugyanazt? És milyen vitamin tesz jót a bőrömnek, a hajamnak, a körmömnek? Mi hiányzik ahhoz, hogy egészségesebbnek nézzek ki és valóban az is legyek? Lehet, hogy csak a megfelelő hatóanyagot kéne megtalálnom?

Valóban nem mindegy, milyen idős korunkban mely vitaminokra helyezzük a hangsúlyt, hiszen a szervezetünk folyamatosan változik. A bőrünk is más és más kihívásokkal szembesül, ahogy erről már többször is írtunk: 12 éves korunk után ritka, hogy ne kelljen vele aktívan foglalkoznunk, mert valami mindig adódik... 

Még alig tértünk magunkhoz a meglepetés után, amelyet Trump nem várt győzelme jelentett, és csak most kezdünk ismerkedni a jövendő elnök családjával, gyerekeivel, barátaival, esetleges háziállataival, a vele kapcsolatos érdekességekkel. Többek között az is sokakat érdekelhet, hogy Trump kicsit sem szokványos kinézete hogyan alakult ilyenné.

A formabontó elnökjelölt megjelenésével legalább annyit foglalkoztak már a kampányban is, mint vetélytársának, Hillary Clintonnak látványos megfiatalodásával, vagy vereség utáni ruhaválasztásával…

Hillaryről még lesz szó a Bőregészség blogon, de ezúttal az USA következő elnökének, Donald Trumpnak sajátos színvilágával foglalkozunk, pontosabban azzal, vajon miért olyan furcsán narancssárga az arca…

A makulátlan, feszes bőr a fiatalság ajándéka. De amint már korábban is írtunk róla, a gyerekkori csoda, amit az egészséges bőr jelent, 12 éves korunkig illet csak meg bennünket. 30 felett pedig kegyetlen következetességgel elindul az, amit jobb híján öregedési folyamatnak nevezünk. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy hol kezdődik ez az egész, akkor a válasz egyszerű: a szem környékét kell megnéznünk. A szarkalábak persze akár szexisek is lehetnek, de meglennénk mi nélkülük is, nem igaz?

Biztosan sok olvasónk emlékszik még a harminc feletti nők (és férfiak) legjobb barátjáról, a retinolról szóló cikkünkre. Ezt a témát folytatjuk mai írásunkban is: tovább kutatjuk, mitől öregszik a bőrünk, és mit tehetünk az elkerülhetetlennek tűnő negatív fejlemények ellen.

Mikor egy harmincas, negyvenes nő belenéz a tükörbe, leggyakrabban ezzel szembesül elsőként, és persze a valóságosnak nagyobbnak is látja a problémát, mert – legalábbis számára – igen látványos lehet.

Mindenki találkozott már olyan bőrfoltokkal, amelyek zavaróan hatottak: amikor a bőr nem egyenletes színű, akkor hiperpigmentációról beszélünk. Vannak ennek egészen szexi formái is, mint a szeplő (erről már korábban írtunk), meg sokkal kevésbé vonzó változatai is, mint például az öregségi folt, amely a nőknél sokkal gyakoribb, mint a férfiaknál.

A hiperpigmentáció jelei, vagyis a kisebb-nagyobb foltok sajnos leggyakrabban az arcunkon jelennek meg, de előfordulhatnak még a kezeken és a test többi részén is.

Hogy miért pont ott bukkannak fel, ahol leginkább szem előtt vannak? Mert ezeket a bőrfelületeket tesszük ki leginkább a napsugárzás káros hatásainak.

Nagyon gyakori problémáról van szó, mely bőrszíntől és etnikai származástól teljesen független. Ha pedig a pigmentfolt elhelyezkedése szerencsétlen (orr alatt, az áll területén, stb.), akkor főleg a női arcon eredményez kifejezetten kellemetlen összhatást. Míg a férfiak simán megnöveszthetik a bajuszukat, szakállukat, ha bizonyos problémákat el akarnak takarni, a nők kénytelenek más módszerekhez folyamodni.

Diamonds are a girl's best friend – énekelte Marilyn Monroe. De tévedett: az a sárm, ami a fiatalságot jellemzi, nem szükségképpen vész oda idejekorán, és ha tovább szeretnénk csillogni, ahhoz nem egy rakás gyémánt kell (bár ártani az sem árt), hanem ragyogó bőr. Harminc felett is!

Előző posztunkban a bőr stádiumainak ismertetése kapcsán mindenki megdöbbenve olvashatta, hogy 30 éves korunk felett a bőrsejtjeink inaktív, lelassult állapotba kerülnek. Ennek számtalan jelét észlelhetjük az arcunkon:

Ezúttal bőrünk életének különböző ciklusairól lesz szó, és azokról a a problémákról, amelyekkel ezekben az életszakaszokban szembesülünk. Következő alkalommal pedig rátérünk a hatóanyagokra, amelyek a bőrt annak bármelyik ciklusában új életre keltik. Egy egész sorozatot szentelünk ennek a témakörnek, úgyhogy semmiképp ne mulasszák el a következő posztot sem!

Mi kell a nőnek (illetve a női bőrnek) harminc felett?

Persze, semmi nem tesz jobbat (akár a bőrnek is), mint egy nagyszerű partner, de mi nem erről, hanem egy másik izgalmas témáról fogunk beszélni: arról, hogy milyen úton-módon jutunk el abba az állapotba, amely harminc fölött jellemzi bőrünket, és mit tehetünk annak érdekében, hogy ez az állapot elinduljon a pozitív változás irányába?

Néha megdöbbenünk, mikor rövid idő alatt változik meg valakinek az arca, úgy érezzük, éveket öregedett… Máskor meg annyira jól néz ki, hogy olybá tűnik, mintha visszafiatalodott volna. Számít, hogy az illető hogyan mozog, milyen a tartása, milyen ruhát hord, hogy áll a haja, milyenek a fogai, de ami leginkább szembetűnő, az a bőre állapota. A bőrünkön minden meglátszik.

Senki sem szeretne idő előtt megöregedni, vagy jóval korosabbnak tűnni annál, mint amennyi idős valójában, mégis rengeteg emberen figyelhető meg, hogy életmódjával mintha éppen a korai elhasználódást hajszolná. Vagy éppenséggel beletörődött: ez van, ilyen az élet, megvisel és meggyötör.

És mivel nem rendelkezünk Dorian Gray arcképével, amely modellje és tulajdonosa helyett öregedett, nincs más hátra, mint viselni mindannak a következményeit, amit a testünkkel és lelkünkkel teszünk. 

Önmagunkat fotózni olykor vicces, és nem az okostelefon létezése óta van csak rá lehetőség. Hol van az már, hogy a családi nyaraláson önkioldót állítottunk be, és rohantunk, hogy 10 másodperc alatt odaérjünk a megfelelő pozícióba!

Pedig az így készített képek sokkal jobb minőségűek voltak, mint a kinyújtott karral, esetleg szelfibot segítségével készített fotók úgy általában. És jóval kevesebb is készült belőlük, ami talán értékesebbé, különlegesebbé is tett egy-egy képet.

Nyilván egyéni ízlés kérdése, ki szereti a szelfizést, és kit őrjít meg mondjuk a hírességek közül, (legyen az illető a pápa, az angol királynő vagy Cristiano Ronaldo), ha emberek állandóan velük akarnak csoportképre kerülni, és olykor elég bénán néz ki a végeredmány... De arra biztos kevesen gondolnak, hogy a túlzásba vitt okostelefonos önfényképezés (és mások fényképezése) nem csak az idegeinket borzolhatja, hanem a bőrünknek is árthat.

Mit szól a bőr a porhoz? És mit a sminkhez? Lehet, hogy a smink számára ugyanolyan teher, mint az eszméletlen kicsi szálló por, amely minden pórusába beférkőzik? Hogyan segíthetünk bőrünknek abban, hogy minden nap képes legyen megküzdeni azzal a sok szennyeződéssel, amellyel találkozik? 

A legegyszerűbb, ha helyesen mosunk arcot. Azt gondolhatnánk: arcot mosni bárki tud. Nem olyan bonyolult művelet ez, mint a fogmosás, nem kell külön tanulni... Vagy mégis számít, hogy mivel és hogyan tisztítjuk azt a bőrfelületet, melynek megjelenésére különösen érzékenyek vagyunk? 

Bőrünk minősége változó. Vannak napok, sőt, hetek, melyeken sokkal többet küszködünk az az arcunkon megjelenő, nem kívánatos problémákkal, mint más időszakokban. De miért van ez?

Egy francia felmérés szerint azokon a napokon, amelyeken a meteorológiai viszonyok miatt nagyobb a légszennyezettség, kimutathatóan sokkal többen keresik  a bőrgyógyászati rendelőket krónikus bőrbántalmaik fellángolása miatt, például rozáceás panaszokkal, mint mikor tisztább a levegő. És biztos sokan tapasztalták, hogy egy tengerparti vagy akár csak vidéki nyaralás során csökkennek a problémáik, megnyugszik a bőrük. 

Sok minden eszünkbe juthat az ökölvívókról, de mivel a sportág elsősorban férfiakat érint (mind a nagy sztárok, mind a rajongók többsége férfi) nem igazán foglalkozunk azzal, hogy a sportolók érettebb korukban mennyire ráncosak. Pedig érdekes megfigyelést tehetünk. A bokszolástól nem csak azért érzik magukat jobban a bőrükben a műfaj kedvelői, mert nagyobb az önbizalmuk, hanem azért is, mert fiatalabbaknak néznek ki, mint a többi földi halandó... (Bár ez a hatás általában csak akkor érzékelhető, amikor már legfeljebb edzőként tevékenykednek.)

Na ne, ez biztos csak egy vicc. Talán jót tesz a bőrnek a pofozgatás? Még az is lehet... Persze nem kell rögtön arra gondolni, hogy olyan kemény ütésekre lenne szükség, mint amilyeneket Muhammad Ali osztogatott (vagy amilyeneket ő kapott másoktól). Bőven elég, ha finomabb ingerek érik a bőrt. De nézzük, mi rejlik a meglepő állítás mögött!