A bőröregedés számos más észrevehető jele mellett (mint amilyenek a ráncosodás, a pigmentfoltok megjelenése és a volumenvesztés) sajnos a pórusok kitágulását is tapasztalhatjuk: ez jelenség is a kollagéntermelés csökkenésére, valamint a bőr zsírnemű anyagát termelő faggyúmirigyek méretének korral bekövetkező növekedésére vezethető vissza.

Persze nem csak idősebb korban lehet problémánk tág pórusokkal, vannak, akik egész életükben küzdenek vele: a zsíros, pattanásos bőrű emberek számára kifejezetten nehezen kezelhető ez a jelenség, nagyon komolyan kell venniük az arctisztítás alapvető szabályait, és nem szabad olyan termékeket használniuk, amelyek ugyan átmeneti javulást okoznak, de hosszabb távon csak még jobban eltömítik a pórusokat.

A hiúságot nem szokás pozitív tulajdonságnak tekinteni, de olykor azért vannak előnyei. Például, ha valaki sokat törődik a testével, az egészségével, tudatosan táplálkozik, mozog, és védi a bőrét, az nem csak csinosabb, de egészségesebb, fiatalosabb is lesz. Mindegy, hogy hiúságból vagy más okból kifolyólag teszi meg a testéért mindazt, ami tesz, az eredmény mégiscsak pozitív.

Az utóbbi időben ráadásul arra is fény derült, hogy néhány orvos-esztétikai beavatkozásnak saját magán túlmutató járulékos nyereségei is vannak, vagyis a kezelések nem csak a konkrét problémán segítenek, hanem az élet más területeire is pozitív hatást gyakorolnak. Erre két New York-i bőrgyógyász, Dr. Paul Jarrod Frank és Dr. Robert Anolik hívta fel a szakma és a nagyközönség figyelmét. 

Nézzünk párat a kellemes mellékhatások közül:

Sok ember természetes reakciója, hogy összerezzen és berzenkedik az ellen az elképzelés ellen, hogy megszúrják. De ha nem egy darab, és nem is csak néhány, hanem több ezer tű jelenik meg lelki szemeink előtt, akkor minimum fakírnak kell lennünk, hogy élvezzük a látványt.

Pedig a kis tűszúrások jótékony hatást fejthetnek ki, még az arcunkon is... És nem akupunktúráról lesz most szó, hanem az ún. Microneedling vagy Dermapen módszerről, amely világszerte széles körben elterjedt esztétikai eljárásnak számít.

Microneedling - Dermapen: az analóg frakcionált lézer?

Némi túlzással azt mondhatjuk, hogy a microneedling úgy működik, mint a lézer, csak mechanikus alapon. Ez a speciális eszköz kontrollált és állítható mélységű tűszúrások ejtésére képes.

Többször beszéltünk már blogbejegyzéseinkben a különböző hámlasztásokról, és arról, milyen bőrproblémákon tudunk ezzel a módszerrel segíteni. Hogy mi a teendő egy hámlasztásos kezelés előtt és után, hogyan készüljünk erre az eseményre, arról eddig nem esett szó. Pedig annak érdekében, hogy a maximumot hozzuk ki a hámlasztásból, jó tudni, mi az, amivel segíthetjük a bőregészség specialista munkáját.

Csokorba szedtük hát a hámlasztás előtt és után alkalmazandó elővigyázatossági rendszabályokat, hogy lélekben is alaposan fel tudjon készülni mindenki, aki komoly peelingre szánja el magát. 

A krémeknek is megvan a maguk sorsa… És tartósságuk, minőségük megőrzése is függ a környezeti hatásoktól, vagyis nem mindegy, hogy hol, milyen körülmények között tároljuk a termékeket, amelyekért olykor nem kevés pénzt adtunk ki.

Ha ugyanis nem megfelelő helyen raktározzuk szépségápolási cikkeinket, akkor lehet, hogy azok hamarabb vesztik el hatékonyságukat, mint kéne. Ez pedig igen bosszantó lehet. A C-vitamin például igen érzékeny ilyen szempontból: ez a gyakran használt, mindenki által sokoldalúnak tekintett antioxidáns sajnos különösen instabil, ezért azok a készítményeket, amelyek C-vitamint is tartalmaznak, extrém óvatosan kezelik. Mind a csomagolás, mind a tárolás során nagyon oda kell figyelni a termékre annak érdekében, hogy ne veszítse el hatékonyságát.

Nézzük, milyen alapvető szempontokat érdemes figyelembe venni a tárolási hely kiválasztásakor.

Akármennyit is mondogatjuk és halljuk, hogy mennyire fontos lenne vigyázni magunkra, ha kimegyünk a napra, még mindig elég gyakran előfordul, hogy emberek könnyebben vagy igen csúnyán leégnek. A minap például egy maratoni futónő képei keringtek az interneten, aki a jelek szerint azt gondolta, hogy a vádlija nem tud leégni… Hát, rosszul gondolta.

Ő is az a nagyon fehér bőrű típus, amely barnulni nem képes, leégni viszont annál inkább, és ezeknek a fényre igen érzékeny nőknek és férfiaknak (meg persze gyerekeknek) különösen kellene vigyázniuk magukra. Mert a leégés nem csak abban a pillanatban, órában és még pár napban fájdalmas, mikor bekövetkezik (próbált már valaki rákvörös háttal sátorban aludni?), hanem hosszú távon is nagyon káros, növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát.

De ha már megtörtént a baj, akkor mi a legjobb módszer a kárenyhítésre?

Szinte minden háztartás rendelkezik a vatta valamilyen formájával, tekerccsel, vattalabdákkal, de legalábbis azokban az otthonokban, amelyekben nők is élnek, szinte biztosan található ilyesmi a fürdőszobában vagy annak környékén. A vattát sok mindenre használhatjuk, de a bőrápoló termékeket inkább ne ezzel az anyaggal vigyük fel a bőrünkre.

Mi az oka, hogy nem tanácsoljuk a vatta használatát ezekben az esetekben?

Az aknéval kapcsolatos hiedelmekről már beszéltünk, most jöjjenek azok a tévhitek, amelyeket sokszor hallunk, olvasunk a bőrápolással, fényvédelemmel kapcsolatosan. Egyesek kifejezetten ártanak, mások csak nem használnak, de jobb, ha tiszta vizet öntünk a pohárba e téren is.

1. A legjobb eredményt akkor érhetjük el, ha egy minőségi terméket minél gyakrabban használunk

Igazán káros tévhit: ha egy terméket többször használunk, mint azt a gyártó, illetve az orvosunk, bőregészség specialistánk javasolja, akkor árthatunk a bőrünknek: az agresszívabb hatóanyagok kifejezetten irritálhatják a bőrünket, és addigi problémánk még súlyosbodhat is. Ha például zsíros a bőrünk, a túl gyakori és túl erős dörzsölés nem hogy használna, inkább ártani fog neki, mi több, még zsírosabb lesz, mint előtte, a bőr saját védekezési mechanizmusának köszönhetően.

Ha bőrünk bizonyos részein kis fehér vagy piros színű pöttyök, dudorok vannak, és tartósan ott is maradnak, amikor pedig végighúzzuk rajtuk a kezünket, olyan érzésünk támad, mintha dörzspapírt simogatnánk, akkor valószínű, hogy grízes bőrrel, vagyis keratosis pilarisszal állunk szemben.

Az angolul pedig chicken skin-nek, azaz csirkebőrnek nevezett probléma jellemzően a törzsön, a combon, a felkaron (annak is inkább a külső részén), és a fenéken tapasztalható. Ritkábban megjelenhet a szemhéjon, az arcon és a fejbőrön, de akár az egész testen szétszóródva is.

Múltkor a különféle ránctípusokról beszéltünk, és arról, hogy milyen módszerekkel lehet visszafordítani az idő kerekét, vagyis elérni, hogy az arcunkon és egyéb testrészeinken feszesebb legyen a bőrünk, mint azt a korunk indokolná. A mimikai ráncoknál megemlítettük a Botoxot is, mint a lehetséges megoldások egyikét, épp ezért most erről az anyagról szólunk pár szót.

A Botoxról valószínűleg mindenki hallott már, de sokan tartanak tőle: egyrészt láttunk már rosszul sikerült kezelés utáni arcokat, másrészt sokan idegenkednek nem csak a tűtől, hanem attól is, hogy valamilyen idegen anyagot juttassanak a testükbe. Csak nem mérgező a Botox? Csak nem bénítja le teljesen az arcizmokat? Fogok még tudni mosolyogni, ha kapok egy ilyen kezelést?